Bizonyára mindenkivel elõfordult már, hogy társalgás közben a kimondott szavak ès a mögöttük lèvõ gondolatok merõben eltèrtek egymástól. A következő szituáció egy kölökszentmártoni vegyeskereskedésben zajlik egy 40-es pénztárosnő és egy 50 év körüli férfi vásárló között. Gondolataikat zárójelben találhatjátok :

Vásárló : - Jó napot hölgyem! (Remélem nem érződik a piaszagom.)

Pénztárosnő : - Jó napot magának is! (Mi ez a durva cefreszag?)

Vásárló : - Mi újság? (Leszarom mi van veled, csak illik megkérdezni.)

Pénztárosnő : - Semmi különös. (Erre most mi a szart lehet válaszolni?)

Vásárló : - A gyerekek jól vannak? (Azt se tudom hány gyereke van.)

Pénztárosnő : - Ja, a kisebbik az oviban van, a másik meg beteg. (Remélem nem gyújtotta fel a lakást az a kis majom.)

Vásárló : - Na, mi a baja, talán megfázott? Most sokan náthásak. (Ez a szar sablonduma mindig elsüthető.)

Pénztárosnő : - Mandulagyulladás. (Most otthon lesz vagy másfél hétig a kis rohadék, tanulni meg szart sem fog.)

Vásárló : - A Takácsék fiának is pont az van. Tényleg, nem tudja véletlenül, hogy mi van velük? Mostanában nem látom őket. (Utálom az egész familliát.)

Pénztárosnő : - Ha jól tudom, akkor elutaztak. (Azt sem tudom kik azok.)

Vásárló : - De jó nekik, hogy telik rá pénzük. (Én inkább eliszom.)

Pénztárosnő : - Hát igen, nekem még időm se lenne rá. (Te is mehetnél, ha nem innád el. Alkoholista barom.)

Vásárló : - Gondolom a munka, meg a gyerekek miatt. (Siessünk már, mennék a kocsmába!)

Pénztárosnő : - Hát igen, nekem már sajnos ez jutott, így fogok megvénülni. Már kezdek ráncosodni is. (Imádok panaszkodni, meg sajnáltatni magam.)

Vásárló : - Pedig kegyed még mindig egy rendkívül vonzó teremtés. (Tényleg ráncos a feje.)

Pénztárosnő : - Ó, köszönöm szépen, ez jól esik. (Ez most akar tőlem valamit, vagy mi?)

Vásárló : - Szerintem még mindig a falu egyik legcsinosabb nője. (Mondd a végösszeget, azt hadd menjek! Vár a finom sör, már nem bírom tovább!) 

Pénztárosnő : - Ó de messze vagyok én már attól. Jajj, hoppá! Nézze milyen zavarba jöttem, véletlenül melléütöttem egy összeget. (Ez most már tutira rám hajtott!)

Vásárló : - Semmi baj, előfordul. (Béna!)

Pénztárosnő : - Pillanat, a cukor árát újra be kell ütnöm a gépbe. (Fú, de piaszaga van még mindig!)

Vásárló : - Ráérek. (Siessé' má', ki van veled a tököm!)

Pénztárosnő : - Még egy kis pillanat. (Miért nem vesz be egy rágót?)

Vásárló : - Vártam én már többet is pénztárnál. Nem zavar. (Sör, sör, sör !)

Pénztárosnő : - Készen is van, 3210 Forint lesz összesen. (Remélem nem 10 ezressel fizet ez a szerencsétlen.)

Vásárló : - 10-esem van, nem gond? (Jaj de jó, mindjárt végzünk! Szerintem iszok valami rövidet is.)

Pénztárosnő : - Semmi baj, megpróbálok valahogy visszaadni. (Kurva anyád!)

Vásárló : - Oké. (Tényleg, valami fasza pálinkát kéne tolni a sör mellé.)

Pénztárosnő : - Tessék, itt a visszajáró. (Fogadni mernék, hogy elissza az egészet.)

Vásárló : - Köszönöm, a kosarat ideraktam a többihez. (Szabadság, jeeeaah!)

Pénztárosnő : - Leszarom!

Vásárló : - ?????????????

Pénztárosnő : - Jajj, elnézést, véletlenül mondtam. Ritkán fordul elő velem, hogy kimondom, amit gondolok, csak tudja már egy kicsit fáradt vagyok. (Hú de kellemetlen!)

Vásárló : - Ha-ha, én inkább viccesnek találom. Tudja mit? Mostantól nyugodtan mondjuk ki, amit gondolunk! Sokkal tisztább dolog, ráadásul teljesen megkönnyebbül tőle az ember.

Pénztárosnő : - Oké, benne vagyok. Legközelebb vegyél be egy rágót mielőtt a pénztárhoz jössz, mert nagyon piaszagod van!

Vásárló : - Basszus, tudtam, hogy érződik! Viszont most már mennem kell, mert alig várom, hogy igyak valamit itt a sarki kocsmában.

Pénztárosnő : - Szinte biztos voltam benne, hogy piázni mész, rólad amúgy is mindenki tudja, hogy iszol, mint a gödény.

Vásárló : - Sör, sör, sör.

Pénztárosnő : - Fogadjunk, hogy a visszajárót is eliszod.

Vásárló : - Az egyik felét most, a másikat holnap. Fú, de ráncos a fejed!

Pénztárosnő : - Nemá', tényleg?

Vásárló : - Nem baj, ne szomorkodj, azért piásan biztos, hogy tetszenél. Rohadtul untat ez a beszélgetés, meg amúgy is szomjas vagyok. Sör, sör, sör.

Pénztárosnő : - Alkoholista f@sz. Menjél, idd el az összes pénzed!

Vásárló : - Jajj de jó, felest is fogok inni! Yeeeeaaah! Na csá ráncos trampli! 

Pénztárosnő : - Szevasz te alkoholista f@sz!

Na ugye, hogy milyen szép történet volt? Javaslom, hogy egyszer mindenki próbálja ki, milyen az amikor ugyanazt mondja, amit gondol. Biztos, hogy utána nem mi leszünk a legnépszerűbbek a környezetünkben, de jókat lehet rajta kacagni. Előtte azért tanuljunk meg futni, vagy öltözzünk be valami komolyabb védőfelszerelésbe. Most viszont megyek, mert alig várom, hogy igyak egy üveg sört.